friss

Legújabb frissítések

Üdv az oldalon!


Üdvözlünk az oldalon!



Röviden az A+ ról!

Közösségünk 2013 ban alapult azon szándékkal, hogy szórakoztassa a Magyar, Japán animációs filmekért rajongó közösséget.
Élő közvetítéseinkkel a régi televízióban is sugárzott műsorok melett az újba feliratos animék is megjelennek.
Az A+ fő irányzata a Magyar szinkronos japán animációs filmek archiválása valamint péntekenként élő adások lebonyolítása facebook oldalán ahol az animék mellett további érdekes tartalmakat is találhattok.
Facebookoldalunkat ide kattintva érhetitek el. -->: A+ Magyarország facebook oldal
Partnereink: PHGHD Facebook oldal
PHGHD Facebook oldal
Animeövezet
ANI-MÁNIA
Sailormoont Újra Magyarországra Facebook oldal
PokemonHU Facebook oldal


Hivatalos működés?

Jelenleg rajongói kezdeményezésként működünk de későbbi célunk a csatorna akár hivatalos szintre emelése is lehet.
Sajnos megfelelő anyagi háttér nélkül egyelőre mindenképp a hobbi lesz az elsődleges cél és a nézők szórakoztatása a közösség építése.


Célunk!

Jelenleg Magyarországon nem ismerik a legális anime nézés fogalmát. Legtöbbünk az illegális internetes animéket preferálja holott egy igényes szinkronos darab, sokkal élvezhetőbb és átélhetőbb rengeteg ember számára.
A célunk az, hogy ezt az állapotot megváltoztassuk és a lehető leglegálisabb utat próbáljuk kikövezni a jövőben, és online adásainkkal új rajongókat szerezzünk az animékért és japánért rajongók táborába.
Valamint szeretnénk a Magyar animés közösséget kicsit össze fogni, hogy ne legyen ekkora széthúzás.


Eredményeink!

Büszkék lehetünk arra, hogy bár rengetegen próbáltak keresztbe tenni nekünk nem, hogy talpra álltunk de az eddiginél sokkal erősebbek vagyunk. A technikai problémák se fognak ki rajtunk és azon dolgozunk, hogy ez így is maradjon.
Facebook oldalunkon immáron több mint 8000 ember követ minket melyre az oldal indulásakor nem is számítottunk.
Rengeteg emberrel megismerkedtünk, partneri kapcsolatot hoztunk létre és a Magyar animés közösség szerves részévé váltunk.


Támogathatod munkánkat ha szeretnéd!


Ha szeretnéd támogathatod munkásságunkat ezzel is közelebb hozva a célt, az oldal hivatalossá válását!
A támogatás összegét te döntöd el, így annyit szánsz a dologra amennyit te szeretnél.
Minden támogatást köszönünk!
Támogatáshoz kattints a donate gombra, a támogatás biztonságosan a PayPal rendszerén keresztül történik, semmilyen bankszámla adatot nem kell megadnod!











További partnereink

Ha esetleg kihagytunk valakit vagy valamely oldalt, kérjük jelezze és azonnal felkerül a listára.


Az animéről

Kialakulása

Az anime sajátos formája a mangához képest kissé késleltetve, a második világháborút követő zaklatott lelki világú Japánban alakult ki.
Például számos műben megfigyelhető az atombomba gombafelhője.
Egyik ilyen az Akira, mely a 80-as évek egyik nagy anime disztópiája, amikorra a feszült társadalmi helyzet bizonyos alkotókból fokozott borúlátást váltott ki.
Sokszor jellemző a sötét jövőkép, ami jól kifejezi, hogy milyen mélyen benne él a japán társadalomban a nukleáris csapás okozta sokk. Más animék közvetlenül a bombatámadásokat dolgozzák fel történelmi valószerűséggel,
példaképp említhető a Hadasi no Gen (Mezítlábas Gen).
XIX. sz-i fakocka illusztráció


A japán animáció rajzstílusa a japán képregényművészetből vezethető le: a manga mint rajzstílus a hagyományos japán fametszetekre és tekercsekre rajzolt történetek és kompozíciók stílusát
(a sajátosságok nagy részét innen származtathatjuk), valamint az akkori amerikai képregénystílust ötvözte. A női alakok ábrázolásánál a korabeli amerikai szexideált vették alapul: nagy kék szemű, szőke és karcsú.


Tezuka Oszamu tekinthető a műfaj egyik atyjának, akinek első fekete-fehér képregényei a megszólalásig hasonlítanak az 1930–1940-es évek amerikai rajzstílusára.
Ezeket a jegyeket animációs filmjeiben is átültette, amikben Oszamu egy nagyon vizuális forma létrehozásával kísérletezett. A japán animátorok tulajdonképpen a képregény rajzolási stílusát vitték át az animációs filmekbe.
A nagyon alacsony költségvetés egészen egyedi animációs stílus kifejlesztését eredményezte, ahol olyan hatáselemeket alkalmaznak, amelyek szinte észrevétlenül kevés rajzolást igényelnek. Így a mozgás illúzióját,
annak elképzelhetetlenné nagyításával ábrázolják: a szereplő szinte mozdulatlan, miközben körülötte egy elmosódott háttér kavarog eszeveszetten. Lassításokat alkalmaznak, vagy hatalmas állókép pásztázásával fejezik ki a drámaiságot,
a csend és mozdulatlanság által. Eközben Amerikában a valóságot egyre precízebben visszaadó animációs színvonalat céloztak meg. Így Japánban egy új ábrázolás és látásmód, egy új stílus született.


Ekkora válik el jelentősen a két ország animációművészete. Míg Amerikában és az általában nyugati világban úgy tekintenek a képregényekre és a rajzfilmekre, mint gyerekes szórakozására, addig Japánban mindenki tisztában van vele, hogy a képregények és az animációs film egyes műfajaira a felnőtt tartalom a jellemző. Ez nem csak az erőszakra és az erotikára, hanem a gondolatvilágra is értendő. Egyre filmszerűbb rendezésmód a jellemző, ami jól látható a Neon Genesis Evangelionban vagy a Szentjánosbogarak sírjában (Grave of Fireflies – 1988), ez utóbbi háborús dráma, ami két gyermek tragédiájáról szól, akik elvesztették szüleiket a háborúban.
Az animék manapság világszerte, így Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendenek.

Animés kifejezőeszközök

-Az anime kialakította sajátságos kifejező eszközkészletét. Nem minden anime él ezekkel az effektekkel, de ha igen, akkor általában ugyanazt értik alatta:


Állóképek használata: a jelenet dinamizmusát, drámaiságát fokozza, akár a lassított felvétel az élőszereplős filmeken. A kép kimerevítésével az hangsúlyosabbá, jelentőségteljesebbé válik, mintegy beleég a néző emlékezetébe. (A modern amerikai filmgyártás átvenni látszik ezt a technikát, olyan sikeres filmekben is alkalmazták, mint például a Mátrix vagy a Mission: Impossible 2.)
Sebességvonalak: többnyire az állóképek mögött, a háttér helyén láthatók. A mozgás gyorsaságát az amerikai képregények is gyakran vonalakkal jelzik – az animében ilyenkor a háttér helyét teljesen a sebességvonalak veszik át.
Szemek: jó és gonosz szereplők közötti megkülönböztetésre is használják, a gonoszoknak általában keskeny szemük van. Például: Icsimaru Gin.
Izzadságcsepp: a vígjátékok leggyakoribb eleme. Ha valaki nagyon „lefárad”, vagy kínos helyzetbe keveredik, a feje mellett és felett jelenik meg egy hatalmas csepp. Ez többnyire társul a megfelelő fáradt vagy döbbent arckifejezéssel, de működik háttal álló vagy meglepetését titkolni akaró szereplővel is.
Super Deformed (SD) vagy más néven csibi: egy-egy viccesebb jelenetnél fordul elő, hogy a szereplő hirtelen átalakul saját maga kicsinyített, gyerekes formájába, és úgy beszél vagy tesz valamit. Ez az alak fokozza a komikus helyzetet, a szereplő viselkedését, tettét a külalakjára is kivetíti.
Egyéb gesztusok, jellemző arcok és formák: ilyen a tarkóra tett kézzel való kínos nevetgélés, vagy az idegesség esetén a homlokon megjelenő kereszt alakú, lüktető ér. Ezek általában a hagyományos japán ábrázolásból, illetve a hagyományos színjátszás gesztusai közül alakultak ki és terjedtek el.

További részletekért kattints ide!


Hazai anime történelem

A 1980-as évek

-1986 április 24-én mutatták be a magyar mozikban az 1982-ben készült Aladdin és a csodalámpa (Aladdin to Mahou no Lamp) filmet. Az animefilmet a Mokép forgalmazta Magyarországon.
-1987 tavaszán adták először kedd esténként a 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal sorozatot, amit természetesen spanyolnak írtak, mivel igazából az animációját a japánok készítették, de a mese vetítési joga a spanyol BRB-hez tartozott. Olya sikeres volt, hogy még 87 nyarán már vasárnap délelöttönként is az elejétől játszották, de közben az újabb részek sem maradtak el keddenként.
-1988. január 5-étől egy újabb nagysikerű "félanimét", az osztrák-japán koprodukciós Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal sorozatot kezdte adni a "király 1-es", ami szintén kedd esténként volt látható, és az utolsó részt (ha esetleg nem maradt el egyszer, vagy nem tették át másik napra) 1988. december 27-én volt. Sikerét még szintén egy 1988-ban havonta kiadott képregénysorozat erősítette, ami 47 szám után -1992 tavaszán abbamaradt. A képregény eleinte átdolgozott az animében látott epizódokat is, de később nem minden történetnek volt sok köze a sorozathoz, ennek ellenére nagy sikere volt. A képregényt a Kandi lapok adta ki.

1990-es évek

A 20. század utolsó évtizedén még több koprodukciós animét, és igazi animéket is vetítettek. Volt közöttük eredeti japán változatú, meg más ország által fordított változatú animék is.
-1991-ben a Maja a méhecskével az indulása elött a Kandi lapoknak köszönhetően egy havi megjelenésű képregényen ismerkedhettek meg a gyerekek. 1991. július 7-től vasárnap reggelenként elkezdte adni a "királyi 2-es" a Nilshez hasonlóan szintén osztrák-japán mesesorozatot is.
-1993-ban a "királyi 1-es" a Mumin animesorozattal foglalkozott péntekenként (pontos kezdési dátumról nincs infóm). A Muminról is adott ki képregényt a Kandi lapok, aminek utolsó száma 1995. májusában volt. -1993-ban a 2-esen volt már Alfréd a kacsa is (koprodukciós), a sort a későbbiekben a köztévék olyan animékkel folytatták, mint a Hosszúlábú apó, Csizmás kandúr, Hófehérke, Robin Hood, Könyvek könyve, Repülő ház.
-1997-ben igazi rendszerváltozás történt a magyar televíziózás történetében: ősztől megszűnt a királyi 2-es az ingyenes földfelszíni sugárzásból (nem volt még akkor Mindig tv!), és elindult helyette a két kertévé: az RTL Klub és a TV2. A csatornák indulása nemcsak a tévézésben, hanem a magyar animés piacban is jelentősek szerepet vállaltak. A TV2 a 2000-es évek elejéig vetítette a Könyvek könyvét, a Repülő házat és a Milát. Az RTL Klub viszont több animét is indított a Rajzfilmklub nevű blokkjában hétköznap délután: Dragon Ball, Candy Candy, Pálya ördöge, Lili a virágangyal, Grand Prix, Manóvári manók, Juharfalva lakói, Dragon Ball Z, és persze a személyes kedvencem: Varázslatos álmok (avagy Sailor Moon).
A Sailor Moon-nak és a Dragon Ballnak hatalmas magyar sikerei voltak, már 1998-ban itthon is lehetett kapni róluk készült cuccokat: figurákat, magazinokat a Semic kiadásában (DB, SM, SM-R), kulcstartókat, a DBZ-t 1999-ben kiadták VHS-en is, amit akár telefonos játékon keresztül is lehetett nyerni:
A 90-es évek végén Magyarországon még az volt a rögeszme, hogy bármi, ami rajzfilm, az mind gyerekeknek való. Pedig ez nem is igaz, mert a kissé véresebb, erőszakosabb típusú, szexuális (meztelenség) tartalmú animék többsége igazából az idősebb korosztályt célozta, és nem a 12 éven aluliakat. Akkoriban sem tudhatta mindenki, hogy a japán rajzfilmeket animének hívjuk. 1999 őszén (valamikor októberben, ha jól emlékszem) hirtelen megszűnt a Rajzfilmklub, nyilván az animék tartalma miatt, és utána a Dragon Ball Z-t 1999 végén elég késői dátumban adták az RTL-en pár rész erejéig.
A Rajzfilmklubban az animék magyar változata a franciák által leadott változat alapján készültek (az animék magyar fordításában a francia neveket használták, pl. a Sailor Moonban is). Így nem volt csoda, hogy az animék mellett olyan francia mesék is mentek a blokkban, mint a Krokodil kommandó, a Kenguk, a Davy Crockett, vagy a Nyomorultak.
Miután leállt a Rajzfilmklub, egy jó ideig a Dragon Ball és a Sailor Moon magyar közönsége csak a német RTL 2-n nézhették szeretett animéjüket, ráadásul több epizóddal is, csak sajnos németül.

A 2000-es évek

Akinek volt a kábelszolgáltatójában, vagy műholdon FTA adóként a német RTL 2, az 2000-ben ott nézett tovább animéket, köztük a Pokémont is a 2000 augusztusi magyar RTL-es premier elött. A Pokémon termékei a magyar tévés premiert követően olyan sok minden volt, mint a gyűjthető Pokémon matricák, amiket Pokémonos rágógumi vagy csoki csomagolásból lehetett gyűjteni, a Lays és a Cheetos chipsek csomagolásán Pokémon korongokat (Tazo) lehetett gyűjteni, amikkel játszani is lehetett, meg voltak figurák, meg... öhm... egy csomó minden, amiket fel se lehetne sorolni végig ebben a posztban, 100 év sem lenne elég a végigolvasáshoz.
Ugorjunk 2001-be, amikor a Digimont magyarul szeptembertől lehetett nézni a Viasat 3-n. Az első két sorozat 2002-ig végigment, 2003 szeptemberétől 2004-ig ugyanazon a csatornán volt látható a 3. sorozat is. 2006-ban a Digimonok átkerültek az RTL Kölyökklub blokkjába. A Pokémonhoz hasonlóan a Digimonnál is nagy volt a franchise. Amúgy én jobban szerettem a Digimont, mint a Pokémont, de Digimonból csak egy Patamon és egy Biomon kulcstartóm volt még anno.
2003-ban a TV2 elkezdte adni a Beyblade-et, az animével kapcsolatos "pörgyettyűket" is már lehetett kapni (anno láttam piacon).
2004 egy újabb fontos mérföldkövet jelentett a magyar animés piacon: az év nyarán az RTL vasárnap délelöttönként nyomatta a sokak által hiányolt Inuyasha sorozatot, 2004 szeptemberétől a Humor 1 humorcsatorna helyére lépett a Cool, amiben premiereskedett a Slayers és a Yugioh.
2004. decemberétől végre elindult az első magyar anime témájú csatorna, az A+, ami a Minimax-szal megosztott sávban kapott helyet 20 órától hajnali 2-ig. Az A+ nevében az "A" animét jelent. Ekkor végre egyre többen neveztük az animéket animének, "japán mese" helyett. Állítólag nem minden szolgáltatóban volt látható az A+ a Minimax után. Nekem csak 2005 márciusától adtak A+-ot a Minimax után. Ugyan nem azok az animék voltak benne, amik az RTL Rajzfilmklubjában, de ennek is örültünk. Volt benne Inuyasha, Pokémon, Yu Yu Hakusho, Kaleido Star, Cowboy Bebop, Yugioh, Slayers, Full Metal Panic, és még lehetne sorolni. 2006 szeptemberétől az A+ már feliratosan is vetített újabb animéket.
Jó kezdeményezés volt az animéknek egy ilyen csatornát indítani, csak az volt az egyetlen probléma, hogy pont a Minimax után adták az A+-ot, ami miatt a gyerekeik pszichés fejlődését erősen védelmező szülők berágtak. Ugyanis a Minimax kifejezetten a gyerekeknek szólt, és pont utána 20-tól jött a nagyobbaknak szóló A+. A szülők még az 1999-es Rajzfilmklubos eset után is sokáig azt hitték a komolyabb animékről, hogy kisgyerekeknek készülnek, de ezt nem mindenki tudta felfogni. Ezért az animékhez nem értők azt hiszik, hogy a Minimaxba tartozott még az A+ műsora. Ma is sok olyan fórum van a neten (Youtubeon a régi magyar mesék üzenőfalán is sok ilyet találni), ahol szidják az animéket.
2007 júliusától az A+-ot átnevezték Animax-re, ahol rendszeresebben tűztek animepremiereket. Ez még nagyobb mérföldkövet jelentett a magyar animés piacon. A 10-es évek elejéig az Animaxon olyan nagy sikerű sorozatokat indítottak, mint a Bleach, Fullmetal Alchemist, Blood+, Death Note, Soul Eater, vagy a Naruto vágatlan változata, Digimon Frontiner (RTL-es szinkron volt, így később ott is adták) és még sok más sorozat futott az Animax-en.
2009-ben már volt előjele annak, hogy az Animax színvonala romlani fog: az animék mellett egyre több, az AXN társcsatornán vetített műsorok, filmek és sorozatok bukkantak fel, évről évre egyre inkább azok kiszorították az animéket.
Még visszatérve a 2000-es évek második felére: Az A+-on és az Animaxon feltünt animék közül néhányat DVD-re is kiadtak.
A 2010-es évek
Még 2010-ben és 2011-ben semmi baj nem volt az Animax-szel, hiszen még voltak anime premierek, de egyre több korábbi anime vetítési joga kezdett lejárni. Ha egy sorozatnak lejár a vetítési joga az Animax-en (lehetnek akár csak az évadok is), az azzal jár, hogy leveszik a csatornáról, és többet nem láthatjuk. Emiatt egyre kevesebb anime volt látható az Animax-en, és egyre több film, valóságműsor és sorozat futott rajta, és így van ez a mai napig.
2013 tavasza óta az Animax-en csak a Naruto 3-4. sorozata, Kilari 2. sorozata, Dragon Ball GT, Hello Kitty, Marveles animék ismétlése fut orrvérzésig, unásig (néha egy-egy animefilm is még megy), és egyre több az amcsi, AXN-es cucc.
2012. december 22 óta a közmédia M2-je 6-tól 20-ig (nyári szünetben 20.30-ig) gyerekcsatornaként működik, amiben előszeretettel nyomnak a 80-as és a 90-es évek alatt leadott első koprodukciós félanimékből. Benne van a Nils Holgersson is, amit végig a régi szinkronnal adnak. Az új gyerektévén még a régi Maja a méhecske megy, de csak az 1. évaddal, de szerencsére régi szinkronnal. A Willy Fog is megy rajta, ami ugyan a BRB által feldigitalizált verzió, de mégis csak a régi szinkronnal.
2012. szeptemberében a Viasat 6 elkezdte a Dragon Ball Z sorozatot vetíteni, először 52 résszel, majd később a többi részt is. 1999-ben az RTL-esek száz-nemtudom hány résznél hagyták abba a sorozatot, a V6-osok viszont 2014. februárjában végigadták az egész sorozatot. Szintén a Viasat 6 elkezdte adni a DBZ mellett a Yu-Gi-Oh! GX sorozatot is. Állítólag terveznek további animék vetítését is, de nincsenek konkrét infók arról, hogy egész pontosan milyeneket.
2013 őszén bejelentették, hogy az Animax megszűnik 2014 január végén, de két hónapra halasztották, vagyis hivatalosan csak március 31-én sugárzott utoljára. Helyét a C8 nevű csatorna vette át, amit ifjúsági csatornának könyvelnek, de csak abból áll, hogy a Chello nyolc csatornájának műsoraiból válogatnak benne, napi 4 órán át, este 20-tól éjfélig. Minden műsorból csak hetente adnak új adást/epizódot, hetente is csak egy új filmet adnak, amit mindennap este ismételnek. Mivel válogatás-csatorna, így sajnos animét egyáltalán nem láthatunk benne.

További részletekért kattints ide!